Kiállítás forgatókönyv

 

 Forgatókönyv
 
a besenyszögi
Vehiculum-Ház
Közérdekű Muzeális Gyűjtemény,
Múzeumpedagógiai Tagintézmény
 
PárHuzamOK!
 
című állandó kiállításához
a „Minden szín alatt!”programhoz
 
 
A kiállítás célja:
I.. Ismertesse a háború előtti vidéki élet állati vontatású közlekedési/szállító mindennapi eszközeinek életmódhoz kapcsolódó, térségünkben, az Alföld közepén jellemzően használt típusait. Mutassa be a magyar eredetű kocsi újkori technológiai fejlődés által 1930-as évekre kialakult egyes állomásait, a forma és funkció determináltságát.
II.
Besenyszög és Szolnok környéki kistáj életének jellemző, gyűjteményben maradt közlekedési eszközeinek bemutatása által:
1. a besenyszögi kocsi gyűjtemény közkinccsé tétele, a különböző korosztályú múzeumlátogató, ismereteket befogadó, értő, a kulturális örökségüket megbecsülő és megóvó felnőttekké nevelése.
-           Észak -Alföld Régiójában hiányterületet kielégítve, muzeális intézményünk gyűjteményében meglévő állati vontatású eszközök felújításával komplex módon társadalmi, táji és technológiai ismeret- és tapasztalatszerzés a kiállított, közlekedésre is alkalmas eszközök által.
-           A gépesítés nélküli paraszti élet állati vontatású közlekedési-mezőgazdasági eszközeinek megismerése, működési elvének megfigyelése, kipróbálása a helyi sajátosságok előtérbe hozásával, technikai-technológiai fejlődés megfigyelése. 
-           Letűnt életformákban használt állati vontatású eszközöknek és ezek változatos felépítésének, működésüknek szemléletes megismertetése a különböző korosztályokkal kiállításvezetés és múzeumpedagógiai órák segítségével.
-           A múlt vidékének életét, közlekedési-és szállító eszközeit bemutatva 2 társadalmi rendre (2. világháború előtti uradalmi gazdálkodás, 1950-60-as évek termelőszövetkezeti idejére) vonatkozóan cselekedtető ismeretnyújtással néprajzi, társadalmi, fizikai ismeretek nyújtása.
2. Élményekre szervezve, a már meglévő társadalmi életformát és természettudományi ismereteket taglaló tudatosítása mellett gyakorlati tapasztalatszerzés a gépesítés nélküli eszközökön megfigyelhető fizikai törvényszerűségek magyarázatához.
3. A kiállításhoz kapcsolódó foglalkozásokkal a közvetlen tapasztalatszerzés által, élmény és tartalom egységében identitástudat alakításának erősítése. 
Helyszín: Vehiculum - Ház Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Besenyszög, Jászladányi út 18.
Külső kiállítási és foglalkoztatási „Minden Szín Alatt” színtér
 
120 m2 – s fedett, minden oldalról nyitott, kifejezetten bemutatás céljára 2016-ban átadott Szín Tér. Hagyományos fa szerkezetű, cserép fedéssel, térkő burkolattal. fekvése kelet-nyugati irányú.

 
 
Irány
Főszöveg/
magyarázó szövegek
Bemutatás módja/
installáció/állványok/
Tárgy, fotó, dokumentumok
Leltári szám
Múzeumpedagógiai elem
Megjegyzés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az installációs táblákat a külső térben tartós, 70-100 cm méretű, UV álló fóliával ellátott, 5 mm vastag habkarton anyagra terveztük, melyek egyedi tervezésű, fakeretes, hajlított lábbal ellátott tartók lesznek. Ezek egymásba rakhatók, esetenként könnyen ki-be pakolhatók. Rajtuk a szöveg „roboto” betűtípussal lesz látható a táblák alsó részén a logókkal
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Foglalkozás időtartama: 120 perc
 
Déli oldal
1.Dél-Bal
 
Rövid összefoglaló: a kocsi szó kialakulása, tartalmának magyar vonatkozásai, jelentéstartalmának megjelenése más nyelvekben.
(pl. angol, lengyel)
A szekér, a kocsi
Komárom-Kocs község,
A közlekedési eszközök fejlődésének, szerkezetének  megfigyelése.
A használatot lehetővé tévő befogás/nyergelés megismerése
Pár-Huzam-OK című, külső kiállításban elhelyezett installációk:
 
1. installáció
Főcím: PárHuzamOk!
Alcím:
Kocs-kocsi-coach
A paraszti és úri élet állati vontatású eszközei:
A kocsi-szekér párhuzamokra épülő felépítésének megfigyeltetése
Főcím, alatta az átfogó rendezőtábla
/Lásd 1.sz .Tábla mellékletben/
 
2018. Kubinyi pályázatból tipografálva
 
Befogás/Nyergelés
Felszerszámozás nyergelés próbálása, gyakorlása
Felszerszámozó csapatverseny
Tárgy, és installációs tábla:
 
Gyermekszekér és bakszekér kiállítva
 
 
Műló:
Magyar nyereg
Angol nyereg
Lószerszámok ostorkivágásig
 
 
 
2 garnitúra demonstrációs eszköz
 
 
1: Játékra alkalmas demonstrációs gyermekszekerek (4 db játékra és 2 db szétszedhető és összerakható)
Gyermekszekér: 2014.927.
 
 
 
 
 
 
 
Bakszekér: 2009.320.
 
 
Előadás időtartama: 45 perc
 
A kocsik működésének kipróbálása demonstrációs: forgózsámoly= ötödik kerék=fergettyű szerepe.
 
 
 
Élménypedagógia:
„Felszerszámozó”
Műló felszerszámozása,
-hám
- hátszíj
-keresztszíj
-nyakszíj
- hajtószár
- kötőfék
- zabla
- kantár
- nyereg
- ostor
 
A besenyszögi kocsi gyűjtemény eredete: helyi lakos, néhai Bezzeg Imre gyűjtése
 
 
Demonstrációs eszközök 4 db gyermekszekér beszerzése a Kubinyi pályázatból 2018.
 
 
 
 
 
 
Demonstrációs műló beszerzése Kubinyi pályázatból 2017.
 
A lószerszámok megismerése
 
Nyergeléshez (angol, magyar favázas nyereg) felszerszámozáshoz (-hám, - hátszíj, keresztszíj, -nyakszíj, - hajtószár, - kötőfék, - zabla, - kantár)
szükséges 2 garnitúra demonstrációs eszközök tervezett beszerzése Kubinyi 2019. évi pályázatból.
2.Nyugati oldal:
Nyugati -bal
 
1: Úri hintó
(könnyű, gyors)
 
2. installáció:
„Lezsírozzuk (a haladást)!”
 
„A kocsisok meg a grófok”/Lásd 2. sz Tábla/
 
Kocsik és szekerek:
1: Úri hintó (kocsi)
 
Tervezett tipografálása a Kubinyi 2019. évi pályázatból
 
Sziráki típusú úri hintó
 
 
 
 
 
 
Felfüggesztett, hintázó kocsikat, azaz hintókat Magyarországon a 14. század derekától használtak már a királyok, főpapok, főurak, s ilyen hintókat itáliai és francia uralkodóknak is ajándékoztak.
 
Úri hintó:
2009. 546.1.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Demonstrációs eszközök :
Kocsihajtó ostortípusok, ösztökék
 
Karikások különböző, 2 méretben
2 garnitúra
Múzeumpedagógia:
Illyés Gyula: A kocsisok meg a grófok c. prózájának megismerése /Rövid történet, okulás, szereplők/
 
Drámapedagógiai játék:
A kocsisok szerepének megjelenítése
 
Élménypedagógia:
karikás-használat
Ostorpattintás bemutatása, gyakorlása, csoportverseny-elem (Melyik csoportból hányan tudnak ostort pattintani?)
Úri hintó tervezett restaurálása Kubinyi 2019. évi pályázatból
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ostorok, ösztökék (2-2 db) tervezett beszerzése Kubinyi 2019. évi pályázatból
3. Nyugati-jobb
 
2: Lőcsös szekér, nagy rakterület, hátsó saroglyaszerepe.
 
A mai kocsik ősei: paraszti szekerek
Komárom-Kocs község.
 
Keletkezése: magyar találmány,
Komárom-Kocs községből ered.
Mátyás korából: gyors teher-és személyszállítás.
 
Párhuzamok a háború előtti és az ötvenes-hatvanas évek időszakának használataiban: nemesek-béresek, tsz-vezetők- tsz-parasztok /Kik-mit használtak?/
(3. installációs tábla)
 
”Rád lőcsölhetjük a feladatot?”
/Lásd Mellékletben/
 
2.Lőcsös szekér rajta ekével
(3. installáció)
Párhuzamokra épülő szerkezet. Mindkettő szerkezete, működési elve azonos, kidolgozásuk, használatuk különböző, mely a társadalmi rangtól függött.
 
Szekérgyártással kapcsolatos foglalkozások megismertetése: bognár
szíjgyártó, szekérgyártó kisiparos
kovács
kocsis
 
(Tervezett tipografálása a Kubinyi 2019. évi pályázatból)
 
Lőcsös szekér
 
Lőcsös szekér: 2009. 549.1.
 
Eke: 2016.43
Múzeumpedagógiai elem:
Szekérrel kapcsolatos szólások, közmondások gyűjtése
 
Internetes keresés táblagépeken
 
Élménypedagógia:
Hány sukkosak a kiállításban látott szekerek?
(Személyes mérési gyakorlat)
Miért fontos a mérték ismerete, milyen egyéb más összefüggései vannak? (Felszerszámozás gyakorlata)
Lőcsös szekér tervezett restaurálása Kubinyi 2019. évi pályázatból
 
 
 
 
 
 
Táblagépek beszerzése pályázatból
3.Észak
 
Észak-bal
 
Az emberiség régi találmánya a kerék feltalálása után. Lásd taliga (kőkorszak).
Az ókori kultúra = fogatolás, szarvasmarha, ökör segítségével
Kutatások: Először kultikus célok halott szállítás. (Egyes nyelvterületeken máig megmaradt.)
A kocsi a virágkorát tanyás gazdálkodás kialakulásával éli
 
Alul ötödik kerék
 
Párhuzam:
Negyvenes évek fa tengely, háború után fém tengely.
Ha kell könnyű szekér, saroglyával, vendégoldallal szélesíthető.
 
(3. installációs tábla)
 
”Rád lőcsölhetjük a feladatot?”
/Lásd Mellékletben/
 
A lőcs szerepe.
Forgató - nyomaték
A szekérhez tartozó alkatrészek elnevezése, funkcióikhoz tartozó fogalmak jelentése, ezek fizikai magyarázata.
 
 
 
Lőcs
Tengely
Csatlás
Fürhéc
Vendégoldal
Saroglya
Sukk
 
Tervezett tipografálása a Kubinyi 2019. évi pályázatból
 
Lőcsös teherszállító kocsi (egyszerű szekér)
 
 
Lőcsös teherszállító kocsi:
2009.551
 
 
 
 
 
 
A kis demonstrációs gyermekszekér szétszedése, összerakása, ellátása lőccsel. Terhelés megfigyelése lőccsel és lőcs nélkül.
 
A kocsi irányváltoztatást könnyítő eszköze az ötödik kerék=fergettyű
 
 
Élménypedagógia
kocsi kanyarodásának kipróbálása, megtapasztalása fergettyű nélkül és fergettyűvel. A kanyarodás ívének megfigyelése
 
Lőcsös teherszállító kocsi
restaurálása megtörtént a Kubinyi 2017. évi pályázatból
 
Észak-közép
 
Párhuzam:
-a régi, kézi vetés és a vetőgép megjelenése közt.
-a vetőgép sorai is párhuzamosan dolgoznak
-kerekei egymáshoz viszonyítva is
 
Kézi vetés: nehéz, fáradtságos
Gépi: sorműveléses gazdálkodás
 
4. installációs tábla
KohnerAdolf öröksége”
/Lásd Mellékletben/
(mintagazdaság, magyar bankrendszer megalapítója.)
Báró Kohner Adolf Besenyszög földjein alakított ki a 20. század első felében mintagazdaságot. A mintagazdaság bemutatása.
Magyar bankrendszer megalapítójának munkássága
2018. Kubinyi pályázatból tipografálva
 
Vetőgép/garét
 
 
 
 
 
Vetőgép:
2009.553.
 
Élménypedagógia: Jelen: vetőgép működésének magyarázata, a mechanikus garét működését magyarázó fizikai törvények (súrlódás, szabadesés, tömeg)
 
Vetőgép/garét restaurálása folyamatban a Kubinyi 2018. évi pályázatból
 
 
 
Egyszerre párhuzamban 16 sort vetett, csöveket húzott a földbe, azon keresztül belepotyogott a mag, és a sor be is záródott.
(HoffmannSámuel veszprémi gyártó munkája).
 
Észak - jobb
 
A cséza tájidegen közlekedési eszköz. Általános elterjedési területe a Szilágyság, Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Sáros megye, valamint a Kisalföld volt.
Besenyszög tanyavilágában elsősorban személyek utazására használták.
A cséza elé mindig lovat kötöttek.
 
Személy és áru szállítására is alkalmas. Általában hajóhoz, vonathoz szállította az utazókat.
 
 
Cséza/piaci kocsi
 
Cséza:
2009.552.
 
Kinek lehetett ilyen közlekedési eszköze?
 
A szegény származású társadalmi rétegek
béresgazda, béres, cselédsummás, napszámos
 
Múzeumpedagógia:
táblagépek segítségével munkadíjért járó fizetség számolása.
Kisebb a „bőrös kocsi”-nál alváza azonos, rugós merev karosszériával (rugó=ne rázzon)
 
4. Kelet
 
Kelet bal
 
Könnyű, négykerekű jármű. Minden esetben ló húzta. Szerkezetileg azonos a szekérrel, csak könnyebb, finomabb kidolgozású.
Kerekei az Alföldön feltűnően magasak és vékonyak. A kocsik főleg az Alföldön a tanyavilágban terjedtek el.
 
5. installációs tábla
/Lásd Mellékletben!/
 
Besenyszög környéki nagy kiterjedésű tanyavilág életről térképes ismeretek.
A háború előtt fennálló tanyavilág helyzetének összehasonlítása a szocializmus idején virágzó, a 60-as évektől leépülő tanyavilággal.
Tervezett tipografálása a Kubinyi 2019. évi pályázatból
 
Sziráki típusú kocsi vagy paraszt hintó
 
 
Paraszti hintó:
2009.545.1
 
 
 
Filmrészlet 10 perc
Gazdagabb, elsősorban tanyán élő parasztok közlekedési eszköze.
 
 
Múzeumpedagógia:
Filmrészlet megtekintése, 1965-ben Besenyszög környéki tanyavilágban forgatott filmből hosszúságban. (Fülöp család lakodalma) A korabeli tanyasi életről dokumentum.
Megfigyelési szempontok alapján beszélgetés a filmről
 
Időtartama:15 perc
Sziráki típusú kocsi vagy paraszt hintó tervezett restaurálása a Kubinyi 2019. évi pályázatból
 
 
 
 
A Besenyszög környéki tanyavilág jellemző közlekedési eszköze.
 
 
Kelet jobb
 
A csézát rendszerint utazásra használták Bőrös kocsinak is nevezték, mert ívszerűen meghajlított káváira kikészített ökörbőr fedelet is alkalmaztak, azaz egyfajta
sátrat építhettek fölé. Általában két személy és a kocsis fért el rajta.
 
„Hogyha nékem sok pénzem lesz”
/Lásd Mellékletben!/
 
 
Cséza, vagy „Bőrös kocsi”
 
 
 
Utazó kas (Vesszőből font „bőrönd”)
 
Útikoffer
 
Cséza:
2009.547.1.
 
 
 
 
Útikas:
2009.754
 
 
 
Útikoffer 2009.87
Múzeumpedagógia:
elképzelt utazás megszervezése a korabeli lehetőségek adaptálásával.
Morze-üzenet alkotás
Üzenet-játék
2 csapatban a csapattagok láncot alkotva súgva adják át egymásnak a sor elején tintával írásban rögzített elképzelt utazással kapcsolatos üzenetet. A szóbeli átadás eredményeit mindenki leírja, így nyomon követhető az esetleges „félreértés”.
Megbeszélni:
 a lovaskocsi és az autó sebességének összehasonlítása:
2 db A/4 laminált képen bemutatni egy szekeret és egy Opel Astrát, megbeszélni, hogy Budapest – Bécs távolságát melyik mennyi idő alatt teszi meg.
Lásd: Melléklet!
 
Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten-részletek felolvasása: /Szöveg lásd Mellékletben!/
Dél – jobb
 
A kordély (kordé) olyan kétkerekű jármű, amelynek van emberi és állati erővel vontatott vagy tolt, teher és személyszállításra szolgáló változata is. Közlekedési eszköz. Egyfogatú jármű, amelyeket a szegényebb sorsú emberek használtak.
 
9. installációs tábla” A sukk és egyéb más állatfajták”
 
Kétkerekű kordély
 
Kétkerekű kordély:
2009.548.1
 
 
 
 
Sukkal mérték a kocsik hosszát. Attól függően, hogy a kocsi hány sukk hosszú volt az határozta meg milyen állat fajtát fogtak elébe.
A felszámozás erőssége is a kocsiméret és terhelhetőség függvénye volt. Párhuzamba fogott állatok fajtája és terhelés mértékének összefüggése
Élménypedagógia:
Sukkal mérés
Kvízjáték : állati vontatású közlekedési eszköz, befogott állatok, kiegészítő elemek (lőcs, vendégoldal) használati összefüggései
 
 
A teherhordó szán szállító és közlekedési eszköz, amelyet havas jeges vagy sáros utakon általában állati erővel vontattak. Mérete változó, szerkezet azonban mindig azonos volt. A szán az emberiség egyik legrégebbi szállítóeszköze. A terménybetakarító szánok nagyon sok esetben sáron vagy füvön, tarlón vontatódnak (pl.: Nagykunság)
 
6.Szán hóban és folyó mederben
 
(9. installációs )
 
Tervezett tipografálása a Kubinyi 2019. évi pályázatból
 
Teherhordó szán
 
Teherhordó szán:
2009.552
 
Forgató - Nyomaték játék:
nyomatékszámítások különböző átmérőjű kerekek forgatása esetén. Eszközök: kocsi kerekek, rugós erőmérő.
Modell kocsi ötödik kerekének elforgatása eltérő hosszúságú rudakkal
Eszközök: modell kocsi, kocsi rudak
 
Körbála görgetése egyszerű gépek segítségével
Eszközök: körbála, lovaskocsi, karámfák, csigák, kötelek, rugós erőmérők
 
Teherhordó szán restaurálása folyamatban a Kubinyi 2018. évi pályázatból
 
 
 
Ismeretek a tanyavilágról
Nagy volt a tanyavilág.
tanya- falu tanya- város közötti távolság megtétele.
 
Dél -jobb (utolsó)
 
Már az ókori kultúrában is használtak szekeret, melyeknek fogatolására szarvasmarha/ökör volt az alkalmas állat.
A kutatók többsége azt állítja, hogy a négykerekű járműveket először csak kultikus célokra használták: halott szállítás. A termelésbe csak később vonták be a négykerekű járműveket. Sok prehisztorikus leletben találnak ezeknek a járműveknek darabjait, járulékos részeit. Ez a halott szállítási szerep/funkció a magyar nyelvterület egyes részein még máig megmaradt.
Út Szent Mihály lován”
 
Halottszállító kocsi
 
2017.15
Élménypedagógia: Beszélgetés a temetkezési szokásokról:
- Halott öltöztetés
- Virrasztás
- A temetés szertartása
Szent Mihály arkangyal Isten hercege, az angyalok vezére, a Mennyország seregeinek főparancsnoka. Magyarországon úgy tartja a hagyomány, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.
 
A kiállítás közepe
Kezdetben kétkezi munkával, vödrökkel, kézzel oltották a tüzet, melyhez vízhordó botot, azaz „gamót” használtak. Ezután készítettek víztartályos, kézi erővel működtetett tűzoltó kocsit, melyet állati erővel vontattak a tűz közelébe. Ennek segítségével oltotta a falu apraja-nagyja a tüzet. Ha a templomban félreverték a harangot, mindenki sietett a helyszínre. A szerkezetet 2 ember működtette egyszerre, nyomták-húzták a kart s a levegő pumpálásával a vákum szívta fel a vizet. /Nagy erőkifejtés kellett hozzá/
 
7.”Fél, mint a tűztől.”
 
Korabeli tűzoltások áttekintése:
-2. világháború előtt: tűzoltás vödrökkel
-Tűzoltó kocsi használatának története az 50, 60-as években
 
Tűzoltó kocsi
 
Tűzoltó kocsi:
2009. 572
 
 
Vízhordó horgok, horganyzott vödrök demonstrációs eszköz
Pásztorkészség demonstrációs eszköz
 
Élménypedagógia: Tűz csiholása kovakő, kova acél, taplógomba (Parázstapló) segítségével.
Vízhordás horoggal (játékos sorverseny)
Pásztorkészség bemutatása.
 
A tűz az emberiség történetében már a jégkorszak idején ismert volt. Az akkori ősember rendelkezett a tűz előállítására vonatkozó ismeretekkel, hiszen rájött, hogy két könnyen gyulladó fa összedörzsölésével létrehozható az a hőmennyiség, amely képes lángra lobbantani éghető anyagokat.
 

Impresszum
 
Pályázó neve:
 Besenyszög Város Önkormányzata
5071 Besenyszög, Dózsa György út 04.
 
Pályázat neve: Kubinyi Ágoston Program
                           Pályázat Muzeális Intézmények támogatására
Pályázó elérhetősége:
Telefonszám: +3620 230 5650
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mellékletek
 
 
 
 

ó

 
Foglalkozások helyszínei
Kültéren
A foglakozásokat jó idő esetén a kocsiszínben, rossz idő esetén Vehiculum ház nagytermében tartjuk meg. A látogatók a csomagjaikat a múzeumunk udvarán lévő farönk ülőgarnitúrákon vagy a zárt foglakoztató részben tudják elhelyezni. /Lásd fotók!/
A szükséges eszközöket, feladatlapokat, kellékeket a Sziráki típusú kocsin lévő kocsiládában tároljuk, s használatkor onnan vesszük elő.

   
 
 
 
 
 
 
Beltéren
 
 
 
 
 
 
 
 

 
Élménypedagógiai elem:
utazás, kocsi megrakás kukoricaszár -kévékkel
 
 
 
 
 
 
Utazás Időtartama: 30 perc
 
 
 
 
                    
 
 
 
Installációs táblák szövegei
 
 
 
1.Installáció
Pár-Huzam-Ok!
Kocs-kocsi-coach
A Komárom-Esztergom megyei Kocson kifejlesztett s gyorsan elterjedt jármű, a kocsi. A magyar szekérterminológia legrégibb rétege a honfoglalás előtti időkben gyökerezik, s török, mongol, iráni kulturális kapcsolatokra enged következtetni a nyelvészeti kutatások alapján.
Jelenleg is a „kocsit” angolul coach-nak, szlovákul: kočoch, lengyelül: bryczka (bricska) -nak hívják a magyar kifejezésből eredendően.
A szekér ősi formájának a kétkerekű taliga tekinthető..
SZEKÉR:
A középkorban a szekér általában nem szolgált személyszállításra, e célra a források szerint legfeljebb, szinte csak kivételképpen az asszonyok, papok és fejedelmek használták. A szekér leegyszerűsítve két tengelyre erősített nyers faszekrény volt. Rendszerint szarvasmarha, vagy más igavonó állat húzta a szekeret, míg a kocsit lovak.
KOCSI:
Könnyű, négykerekű jármű, melyet minden esetben ló húz. Kocsi elé sosem kötöttek ökröt, marhát, mert ezek az állatok nem illettek ehhez a járműhöz. A kocsi szerkezetileg azonos a szekérrel, csak könnyebb, finomabb kidolgozású. A paraszti kocsi alváza éppen úgy két részből: kocsielőből és kocsiutóból áll, mint a szekér. Oldalait is négy lőcs tartja. A kerekei az Alföldön feltűnően magasak és vékonyak. A kocsikra általában jellemző, hogy finoman megmunkált fa alkatrészekből szerkesztették, és finom a vasalkatrészük is azért, hogy könnyűek, de ugyanakkor erősek is legyenek.
 
A magyar kocsi valószínű a komáromi Kocs községből ered. Vidékenként nagyon sokféle kocsit használtak pl.: bőrös kocsi, bricska, cséza, dorozsmai kocsi, egri kiskocsi, görbe oldalú kocsi, győri kocsi, hintó, homokfutó, kocsiszekér, kőrösi kocsi, lébényi kocsi, nagyatádi kocsi, nyírségi rövid kocsi, somorjai kocsi, szanyi kocsi, vásárhelyi kocsi stb.
 
 
2. Installáció
„Lezsírozzuk (a haladást)!”
Ha minimális súrlódást és a lehető leghosszabb élettartamot akarjuk a kerékagyainkból kihozni, akkor rendszeresen szét kell szerelni, meg kell tisztítani, újra kell zsírozni, és be kell állítani őket.
A magyar kocsi szó valószínű a Komárom megyei Kocs községből ered. Innen vették át később más népek is, pl. lengyel, szlovák, angol nyelvhasználatban is felfedezhető.
Kocsi:
A kocsi magyar találmány, helyesebben, magyar kerékgyártó mesterek fejlesztették ki a szekér magyar változataiból Mátyás király idején a már korábban is használt könnyű teherszállító szekérből. Mátyás nagyon szorgalmazta a gyors teherszállítást,, és a nagy tömegű gyors személyszállítást, különösen amikor székhelyét Bécsbe tette át (1485-től). A király maga is szívesen használta a gyors kocsiszekeret, általában 100 ezer lépést (75 km) is megtett rajta naponta.
A „magyar kocsi” jellemző alkatrésze az ívelt kocsioldal forma. Valószínűleg ezt az alkalmas járművet használták a Mátyás király által indíttatott rendszeres postakocsi járaton Buda és Bécs között is.
 
 
„A kocsisok meg grófok”
Hintó
A hintó szintén magyar fejlesztésű, és a kocsival közel azonos időben ismertté vált hintószekér, azaz a hintó. Felfüggesztett, hintázó kocsikat, azaz hintókat Magyarországon a 14. század derekától használtak már a királyok, főpapok, főurak, s ilyen hintókat itáliai és francia uralkodóknak is ajándékoztak.
A működési elvük ugyanaz, a használatukban különbségek vannak: a kocsik, szekerek a paraszti élet jellemzői, a hintót a magasabb társadalmi rangban lévők használták.
 
 
 
3.Installáció
„Rád lőcsölhetjük a feladatot?”
Lőcsös kocsi
 
Kétoldalt két-két lőcs azt is biztosította, hogy az oldalakat a kerekeknél jó magasra lehetett szerkeszteni. Ezáltal elkerülhetővé vált a sár és por beverődése a kocsiba, és kiegyenlítette a tengelyre irányuló terhet. Így nem hajlott be a tengely és nem dőltek be a kerekek. A tengelyhez a rudat a csatlás és a fürhéc segítségével kapcsolták. A kocsiderekat fonott kocsikassal bélelték ki, és tették szilárdabbá. A kocsi alváza nyújtóval és juhával készült (ötödik kerék), tehát jól forduló eleje volt. Nagyon gyakran készítették hátulsó és első saroglyával és vendégoldallal is, ami növelte a rakodóterét; szénát, takarmányt és a kocsis dolgait tették oda, de ha kellett, fel is lehetett hajtani (a saroglyát).
A kocsiszekérnek vagy kocsinak a sikerét biztosította az is, hogy a Kocs falubéli kerékgyártóknak sikerült megoldaniuk a sorozatgyártást; azelőtt ui. ahány szekér, azaz kocsi készült, az annyiféle volt.
A kocsi hosszának mérésére a SUKK -ot használták. A sukk emberi testrészek méretén alapuló régi hosszmérték. Hossza egyenlő a két ököl és a kinyújtott, egymás felé mutató, összeérő hüvelykujjak együttes hosszával. A SUKK száma döntötte el, hogy mely állat (ökör, marha, tehén, szamár, öszvér, bivaly, ló) húzhatta a kocsit.
Innen ered a napjainkban is használt „rád lőcsölhetjük” kifejezés= a terhelés bírása.
A negyvenes években fa tengellyel, a háború után fém tengellyel gyártották az állati vontatású közlekedési eszközöket.
 
 
 
 
4.Installáció:
Báró „Kohner Adolf öröksége”:    Vetőgép avagy garét
 
 
Kohner báró, a 20. századi magyar vidékfejlesztés haladó birtokosa, a közigazgatásilag Besenyszöghöz tartozó szászberki földjein gazdálkodott. Sok parasztembernek adott munkát, mindig igyekezett a legkorszerűbb gépeket használni. (Dr.Báró Kohner Adolf , a kémia tudományok doktora a korát meghaladó mintagazdaság irányítása mellett a magyar bankrendszer megalapítója is volt.) 
 
 A garét vetőgép. (Hoffmann Sámuel veszprémi gyártó munkája)
 
A fa dobozában egyenlő térfogatú vetnivaló magot helyeztek a rekeszelésbe. Ez elé a garét elé vetés idején lovat kötöttek. A vetést irányító, egy személyben hajtó a garét mögött állt, az istrángot a garét tetején elvezetve kézben tartva. Ez tette lehetővé, hogy irányítsa a garétot húzó állatot és közben követni tudja a garét tartályának az állapotát. Így könnyedén fel tudta szabadítani az eltömődött rekeszeket. Ha volt rá lehetőség, ketten vetettek. Akkor elől ment egy ember, aki irányította a lovat, hogy ne távolodjanak el a sorok egymástól és ne is maradjon ki üres terület.
Jelen vetőgép 16 soros, húzta a sort a földben, a vetőmag a gravitációs erő hatására belepottyant a barázdába, melyet a magvezető cső be is takart. Nagy előrelépést jelentett a fáradtságos kézi vetéshez képest.
Az 1950-es években Besenyszög Községi Tanács 2 vetőgépet kapott az államtól, melyet a gazdák bérbe vehettek.
                                                                                               
 
 
 
 
5. Installáció
                                                     „Ki tanyája ez a nyárfás?”
 
Fülöp család lakodalmában készített felvételből részlet megtekintése
Cséza vagy piaci kocsi :
A kocsi virágkorát a tanyás gazdálkodás idején élte.
A cséza tájidegen közlekedési eszköz az Alföldön, általános elterjedési területe a Szilágyság, Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Sáros megye valamint a Kisalföld volt. Ezt a csézát Besenyszög tanyavilágában elsősorban személyek utaztatására használták. A cséza elé mindig lovat kötöttek.
 
Sziráki típusú kocsi vagy paraszthintó
Ez a kocsi Besenyszög tanyavilágából való. A kocsikra nagy szükség volt, hiszen a tanyák messze estek a falvaktól, városoktól, hosszú lett volna onnan a begyalogolás pl. a piacra. A kocsi tehát személyszállító és könnyű-teher-hordó eszköz. A Kárpát-medencében, az alföldi sík vidéken mindenütt – az itt élő mindegyik népnél – megtalálható a kocsi valamelyik változata.
 
 
 
 
 
 
 
6.Installáció                          „Hogyha nékem sok pénzem lesz”
 
 
Cséza, vagy „Bőrös kocsi”
A csézát rendszerint utazásra használták. Bőrös kocsinak is nevezték, mert ívszerűen meghajlított káváira kikészített ökörbőr fedelet is tehettek. Általában két személy és a kocsis tudott kényelmesen utazni rajta poggyászostól. Alváz szerkezete mindenben azonos a kocsiéval. Fogatolására két lovat használtak. A Bezzeg Imre-féle néprajzi gyűjtemény e csézája érdekesség, mert a cséza elterjedési területében nem találjuk meg a Szolnoki Kistájat.
 
Korabeli utazások körülményei: csak kocsival A-ból B-be, Vonattal történő utazásnál a kocsi szerepe, utazással kapcsolatos információs lehetőségek a 2. világháború előtti és az 50-60-as években (levél, levelező lap, távirat, szóbeli megállapodás, üzenet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
7. installáció
„Fél, mint a tűztől.”
 
A tűz az emberiség történetében már a jégkorszak idején ismert volt. Az akkori ősember rendelkezett a tűz előállítására vonatkozó ismeretekkel, hiszen rájött, hogy két könnyen gyulladó fa összedörzsölésével létrehozható az a hőmennyiség, amely képes lángra lobbantani éghető anyagokat.
 
 
 
Az emberiség ősidők óta legnagyobb félelme a tűzhöz kötődik. Megtanulta, hogy nemcsak segítője az embernek, de nagy pusztítást is okozhat. Eleinte kétkezi munkával, vödrökkel, kézzel oltották a tüzet, melyhez vízhordó botot, azaz „gamót” használtak. Ezután készítettek víztartályos, kézi erővel működtetet tűzoltókocsit, melyet állati erővel vontattak a tűz helyszínére. Ha baj volt, ennek segítségével oltotta a falu apraja-nagyja a tüzet. Ha a templomban félreverték a harangot, mindenki sietett segíteni a tűzoltásban. A szerkezetet 2 ember működtette, egyszerre nyomták-húzták a kart, s a levegő pumpálásával a vákuum szívta fel a vizet. /Nagy erőkifejtés kellett hozzá/
Napjainkban ritkaságnak számít az ilyen tűzoltó szerkezet, hisz fémből készült, és legtöbbje a hasznos-anyag-gyűjtés áldozatává vált.
 
 
 
 
 
 
 
 8. Installáció
                 „Út Szent Mihály lován”
 
Szent Mihály arkangyal Isten hercege, az angyalok vezére, a Mennyország seregeinek főparancsnoka.
Magyarországon úgy tartja a hagyomány, hogy Mihály kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.
 
A kutatók többsége azt állítja, hogy a négykerekű járműveket először csak kultikus célokra használták: halott szállításra. A termelésbe csak később vonták be a négykerekű járműveket. Sok prehisztorikus leletben találnak ezeknek a járműveknek darabjait, járulékos részeit. Ez a halott szállítási szerep/funkció a magyar nyelvterület egyes részein még máig megmaradt.
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Installáció
 
Sukkal mérték a kocsik hosszát. Attól függően, hogy a kocsi hány sukk hosszú volt, az határozta meg milyen állat fajtát fogtak elébe.
A felszámozás erőssége is a kocsiméret és terhelhetőség függvénye volt. Párhuzamba fogott állatok fajtája és terhelés mértékének összefüggése
 
A kordély (kordé) olyan kétkerekű jármű, amelynek van emberi és állati erővel vontatott vagy tolt, teher és személyszállításra szolgáló változata is. Közlekedési eszköz.
A kordély egyfogatú jármű, amelyeket régebben a szegényebb sorsú emberek használtak, a tsz-esítés után viszont az intéző, tsz-elnök járta végig a gazdaságot vele naponta.
A két rúd közé csak egy állatot (általában lovat) fogtak, ami vízszintben tartotta a kordét. Besenyszögön is használták, a gazdatisztek jártak vele.
 
 
„Szán hóban és folyómederben”
A teherhordó szán szállító és közlekedési eszköz, amelyet havas jeges vagy sáros utakon állati erővel vontattak. Mérete változó, szerkezete azonban mindig azonos volt. A szán az emberiség egyik legrégebbi szállítóeszköze. A terménybetakarító szánok nagyon sok esetben sáron vagy füvön, tarlón vontatódnak (pl.Nagykunság). A kiszáradt, de még nedves aljú folyómedrek a szánok állandó útvonalai voltak nyáridőben is. Lásd: Besenyszög folyója, a Millér.
 
 
 
 
11. Installációs táblák jellemzői:
 
Az installációs táblákat a külső térben tartós, 70-100 cm méretű, UV álló fóliával ellátott, 5 mm vastag habkarton anyagra terveztük, melyek egyedi tervezésű, fakeretes, hajlított lábbal ellátott tartók lesznek. Ezek egymásba rakhatók, esetenként könnyen ki-be pakolhatók. Rajtuk a szöveg „roboto” betűtípussal lesz látható a táblák alsó részén a logókkal.  
A kocsik a színben a kerekek által megemeltek, minden kerék alá 40 X 20 as alaprajzú,20 cm magas posztamenst helyeznénk, melyeknek közepén a kerekek helye lesz bevésve. A kocsik ezáltal lesznek majd rögzítve is.
 
Foglakozások helyszíne:
A foglakozásokat jó idő esetén a kocsiszínben, rossz idő esetén Vehiculum ház nagytermében tartjuk meg. A látogatók a csomagjaikat a múzeumunk udvarán lévő farönk ülőgarnitúrákon vagy a zárt foglakoztató részben tudják elhelyezni. /Lásd fotók!/
A szükséges eszközöket, feladatlapokat, kellékeket a sziráki típusú kocsin lévő kocsiládában tároljuk, s használatkor onnan vesszük elő.
 
Élménykocsikázás:
 
A Besenyszögért Alapítvány tulajdonában van egy használható lovas kocsi, amit a látogatók kocsikázásra használhatnak. Ezt számlaképes lóbérlés segítségével tudjuk biztosítani. Erre a kocsira lehet fel és lepakolni kukoricaszár kévéket, mellyel demonstrálhatjuk a teherhordást is. Ehhez kapcsolható lenne pl. a kukoricamorzsolás, fosztás eseménye is.
 
 
Felhasznált irodalom
 
 
 Szentendrei Skanzen Kocsimúzeum tárgyainak leírása:
Dr. Margalits Ede: Magyar Közmondások és Közmondásszerű szólások
Erdélyi János (szerk.): Válogatott magyar Közmondások
- Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten/Részletek/
Helyi adatgyűjtések /Héja Adorján /
Vehiculum - Ház, Besenyszög anyagaiból